null
FőoldalOldaltérkép

 

"A gyógyítás szíve a szív." (Richard Gordon)

 

RUDNICAI MARGIT 

+3630 722 3621; margo@belsoeroforras.hu

Szupervízió

"Mi kell ahhoz, hogy kompetens segítőkké válhassunk? Elsősorban az, hogy saját személyiségünket tegyük e szakmai feladatokra alkalmas, kicsiszolt munkaeszközzé. A professzionális autonómia és szakmai identitás a módszertani tudás és személyiségi felkészültség együtteséből formálódik ki, a fejlődés e vonatkozásban is folyamatosnak tekinthető. Valakivé, így segít-ő/hető szakemberré is csak a másik segítségével válhatunk, melynek során legdöntőbb a szakmai személyiség működtetésének, fejlődésének a szolgálata. E tanulás azért speciális, mert a benne kulcsfontosságú tudásanyagra csak a személyiség rendszerén át tudunk szert tenni, bármely módszer csak az élő anyagon át válik hatékonnyá, magába véve se jó se rossz. Az élő anyag pedig a személyiség, önmagam megértése, megtapasztalása az adott, konkrét szakmai helyzetben, viszonylatban, mely páratlanul egyedi jelentések kontextusában tükröződik."

Bagdy Emőke

A SZUPERVÍZIÓRÓL DIÓHÉJBAN

Mi az esetmegbeszélés?

Az esetmegbeszélés rendszerint a konkrét esetről szól, azaz komplexen az ügyfélről (ez jelenti az egyént, a családját, az őt körbevevő közösséget), a problémáról (mi az ügyfél elakadása, nehézsége), a cselekvési tervről és az ehhez kapcsolódó akcióról. Az esetmegbeszélés célja segíteni és megerősíteni a szakembert segítő kérdésekkel, a dilemmák közös átbeszélésével, új ötletekkel, nézőpontokkal. Nagyon fontos, hogy az esetmegbeszélésnek mindig a konkrétumok és a realitások szintjén kell maradnia.

Mi a szupervízió?

A szupervízió olyan indirekt tanulási folyamat, amely a kommunikációs szűrők mögött rejlő előfeltevések, előítéletek, indulatáttételek feltárásával szakmai összefüggésben segít hozzá a kompetencia fejlődéséhez. A szakmai helyzetekből adódó elakadásokra való reflexió olyan megértést tesz lehetővé, ahol az önismeret által bővül a szakmai hozzáértés. A szupervízió tehát a segítő gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója. Mind az egyéni, mind a csoportos formában a reflektív élményfeldolgozás lehetőségét teremti meg. Célja a szakmai személyiség fejlesztése. A szupervíziónak a szakmai identitást kell tisztázni, és el kell vezetni a szupervizáltat az önmagáért felelősséget vállaló hivatásbeli személyiséghez.

A szupervízió tartalma

A szupervízió tartalma a személyes és a szakmai területek találkozási pontjában jelentkezik. A tartalmak az egyén szintjén kognitív, emocionális és módszertani területen jöhetnek létre. Ezek a személy egységében integrálódnak. A szupervíziós folyamat tárgya a szakmai identitás megmunkálása, a foglalkozási szerep és személyes identitás közti feszültségek feldolgozása.

A tartalmak mindig a szupervíziót igénybe vevő által hozott eset kapcsán bontakoznak ki. Tehát a szupervízió első lépése egy esetismertetés, esetmegbeszélés. Ám annak teljes folyamatán nem feltétlenül haladunk végig, csak a szükséges mértékben.

A szupervízió folyamatában lehetőség nyílhat az alábbiak átbeszélésére, átdolgozására:

•        motiváció tisztázás,

•        személyes készségek és lehetőségek felismerése és fejlesztése,

•        saját kompetenciahatárok felismerése és elfogadása,

•        szakmai beavatkozások lehetőségeinek felismerése és elemzése,

•        módszertani repertoár elemzése és bővítése,

•        gátló és fejlesztő struktúrák felismerése,

•        intézményi struktúrák felismerése (amennyiben intézményi keretek között dolgozik a szakember),  

•        származási családban elfoglalt hely, szerep összefüggése a jelen szerepekkel,

•        értékek és választások tudatosabbá tétele,

•        igény és valóság közti összeférhetetlenség feltárása,

•        saját viselkedési minták felismerése az élettörténet fényében.

A szupervízió formái

Egyéni szupervízió. Kétszereplős helyzet, ahol a szupervizált intenzíven dolgozhat egy szakmai problémán. Optimálisan kísérhető és támogatható ebben a folyamatban. A személyiséggel kapcsolatban a személyes szintet is lehet érinteni egy intenzív, bizalmi kapcsolatban.

Csoportos szupervízió. Egy tágabb tanulási környezetben a kollégákkal együtt történik, ahol ugyancsak a szakmai kontextus marad a folyamat tartalma.

A folyamatban kommunikációs és koordinációs készségek reflektálhatók és bővíthetők. Az észlelés, érzékelés és befogadás, mint megismerés, kölcsönösen indukálhatók, reflektálva a különböző tanulási stílusokra. Tartalmi elemként feldolgozható a csoport folyamat is, visszacsatolva a szakmai szintre. A többféle nézőpont alkalmat adhat saját és mások észlelésének tudatosítására, és a személyes szintű tartalmak megjelenését is elősegítheti. A kognitív szinten túl az érzelmek megjelenése, hatása és kezelése is mélyítheti a tanulási folyamatot. A csoport önmaga a folyamat létrehozója, és egyben eszköze a megértésnek. A sokszínű visszajelzés a bizalmat erősíti, elősegítve a valós helyzetek sokszínű tanulását is.

Módszer

A szupervízió, mint a segítők segítése feltételezi, hogy a segítséget kérő segítő kompetens szakembere a hivatásának. Ebből következik, hogy a szupervíziós helyzet legfontosabb feladata nem bizonyos módszertani elvek végrehajtása vagy általános megértési modellek generálása, hanem a működési problémák és a létrejött kontextus minél teljesebb és mélyebb olvasataink a feltárása a feldolgozás folyamatában. A saját működési módunk tanulása.

A szupervíziós intervenció esetében arról van szó, hogy a szupervizált által előadott esettel kapcsolatban kérdéseket teszünk fel, illetve feltételezéseknek adunk hangot. Tesszük azt azért, hogy a szupervizált számára ezek új/másfajta ösztönzést jelenthessenek, hogy a történteket jobban, más oldalról és árnyaltabban megérthesse, és így alkalma nyíljon arra, hogy másképpen cselekedhessen. A kérdéseink mentén megfogalmazódik a személyes elakadás mibenléte. Az elakadás felszínre kerülésének gyorsítása érdekében alkalmazunk dramatikus, rendszerállításos, testorientált és szimbólumokkal dolgozó módszereket egyaránt.

A szupervizor legfontosabb szerepe, hogy támaszadó segítő embertárs legyen, akivel valóban beszélni lehet, és aki teret nyújt a segítséget kérő segítő számára.

Vakfolt és következményei – mikor gondolkodjunk szupervízióban?

A tudatalatti fontos túlélési stratégiájának része, hogy bizonyos dolgokat elnyomva tart. A munka térben megjelenhetnek ezek az elnyomott dolgok akár segítve, akár akadályozva a folyamatokat. Amennyiben erőteljes a megjelenés akkor érdemes a szupervízióban gondolkodni.

A megjelenés indikátorai a munkatérben és akár az otthoni térben is

Erőteljes érzelmi bevonódás.

Indulatok megjelenése.

„Szétesés”.

Különös reakciók produkálása.

Koncentráció zavara.

Függőség nagyon gyors kialakulása az ügyféllel.

Megakadás a munkamenetben.

Rapport (kapcsolat) elvesztés az ügyféllel.

Megszokott helyzetre adott nem megszokott válasz.

Alap hozzáállás elvesztése.

A napi alaphangulat drasztikus megváltozása.

Különös, zavaró vagy erőteljes álmok, rémálmok a közös munka után.

SZUPERVÍZIÓ A GYAKORLATBAN

Szupervíziós csoport 

Szupervíziós alkalmak: 2020.

Helyszín: Budapest, XI.kerület Ballagi Mór utca 8.  fsz.1. kapucsengő 1-es. 

Részvételi díj: 7.000,- Ft, esethozással 10.000,- Ft

Szupervízió egyéniben

Rudnicai Margit

Elsősorban családfelállítás módszerével dolgozó szakemberek, valamint pszichológusok szupervízióját vállalom.

Elérhetőség: +3630 722 3621, margo(kukac)belsoeroforras(pont)hu

Részvételi díj: 16.000,- Ft/ 1 óra 50 perces alkalom.

 

BEJELENTKEZÉS, INFORMÁCIÓ

Rudnicai Margit minősített rendszerállító, kiképző rendszerállító (DGfS - Német Rendszerállítók Társasága).

telefon: +3630 7223621

mail: margo (kukac) belsoeroforras.hu

E-mailben történő jelentkezésnél is kérném a telefonos elérhetőség megadását is!

captcha

Kérném, hogy bejelentkezését megelőzően olvassa el Általános Szerződési Feltételeimet>> és Adatkezelési Irányelveimet>>. Bejelentkezését ráutaló magtartásnak tekintem, hogy ismeri ezen dokumentumaimat.