null
FőoldalOldaltérkép

 

"A gyógyítás szíve a szív." (Richard Gordon)

 

RUDNICAI MARGIT 

+3630 722 3621; margo.belsoeroforras(kukac)gmail(pont)com

Az NLP-ről dióhéjban

„A pszichoterápia színpadát egészen akkortól figyelemmel követem, amikor még Freud játszotta a főszerepet. Később egy pszichoterápia már nem tartott tovább hat hónapnál. Most meg itt van az NLP félórás, sőt ötperces gyógymódja. Nem is a gyorsaság az érdekes. Hanem, hogy minden bizonnyal most kerülünk közelebb az emberi elme felépítéséhez.”

dr.Wilson van Dusen

NEURO LINGVISZTIKUS PROGRAMOZÁSRÓL DIÓHÉJBAN

Mi az NLP?

Ahhoz, hogy bármit megváltozzon, azt kell módosítani az elmében, ami lehetőséget ad a változásra.

Az NLP, ezekkel a módosításokkal foglalkozik. Az NLP tapasztalatokra épülő konkrét pszichológiai, terápiás és kommunikációs technikák rendszere, amely a kiválóság struktúráját igyekszik megfejteni, ezzel megismételhetővé és elsajátíthatóvá tenni az egyes ember számára.

Az NLP alapjainak lefektetői: 

Richard Bandler 

„Az NLP olyan szellemi beállítottságot és módszertant jelöl, amelyek nyomában egy sor technika és eljárás lelhető fel.”

John Grinder 

„Az NLP a világban meglévő minták felderítéséhez és felhasználásához szolgáló gyorsított tanulási stratégia.”

Nézzünk mit jelent a mozaikszó maga:

Neuro, minden viselkedés neurológia folyamatokban gyökerezik. (látás, hallás, érzés, ízlelés, szaglás) Amikor gondolkodunk, az idegrendszerünket használjuk.

Lingvisztikus, gondolatainkat a nyelv segítségével fejezzük ki, ugyanilyen módon kommunikálunk. Ha valamit mondani szeretnénk, a fejünkben lévő képet/hangot/érzést szavakba öntjük. A hallgató ezeket a szavakat alakítja vissza saját maga számára hanggá, képpé vagy érzéssé.

Programozás pedig azokra a módszerekre utal, amelyekkel viselkedésünket, gondolatainkat és tetteinket alakítjuk. Gondolataink, viselkedésünk kialakulása nem véletlenszerű, hanem jól elsajátított mintákat (neurolingvisztikus szerkezeteket) követ. Mivel ezek tanulás útján kerültek belénk ezért újra tanulással megváltoztathatók.

 

Miben tud megoldási utakat adni az NLP?

Az NLP eszközeivel modellezhető és tanítható a kiválóság személyes és szervezeti szinten egyaránt.

Felderíthető vele tapasztalataink egyedi szerkezet.

Megállapítható a segítségével milyen hitek, meggyőződések, érzelmi lenyomatok állnak tapasztalataink (ismétlődő tapasztalataink) hátterében.

Felismerhető a segítségével hogyan hozzuk létre érzelmi állapotainkat, és az is hogyan változtathatjuk meg őket.

A nyelvi minták segítségével hatékonyabbá tudjuk tenni kommunikációnkat és mélyíthetjük vele a megértésünket is.

Megismerhetők személyes tanulási stratégiák általa, és új stratégiák is kialakíthatók a segítségével.

Egy rugalmas életszemlélet birtokába juthatunk, amennyiben kipróbáljuk az NLP alapfeltevéseit.

NLP alapok

Ahhoz hogy teljesebb képet kapjunk az NLP-ről az alábbi területekről érdemes információval bírnunk:

Előfeltevések: Az előfeltevések az NLP modellt alátámasztó alapvető meggyőződések. Mint a legtöbb alapvető meggyőződés, ezek sem bizonyíthatók. Hogy hasznosak e vagy sem, azt mindenki maga dönti el. 

Az ellenőrzés lehetséges útja: tégy úgy, mintha igaz lenne, és figyeld meg a hatását!

Az előfeltevések az NLP modellt alátámasztó alapvető meggyőződések. Mint a legtöbb alapvető meggyőződés, ezek sem bizonyíthatók. Hogy hasznosak e vagy sem, azt mindenki maga dönti el.

Az ellenőrzés lehetséges útja: tégy úgy, mintha igaz lenne, és figyeld meg a hatását!

A térkép nem a terület. Minden tapasztalatról (terület) létrehozunk egy belső élményt (térkép). Ezért gyakran egyazon tapasztalat két ember ismertetésében teljesen másnak tűnik. Az NLP-vel saját térképeink átrajzolásán dolgozunk, és sokszor csodaként megélhetjük, hogy „megváltozik a terület”. Az NLP abban támogatja az embereket, hogy térképeik megváltoztatása révén képesek legyenek tapasztalati valóságukat is megváltoztatni. Ez szabadabbá és rugalmasabbá teheti őket.

Ha megváltoztatom a térképemet, megváltozik az érzelmi állapotom. Ez az alapfeltevés az NLP élményszerkezetére vezethető vissza. Az élmények szerkezeti elemeinek bármelyikében bekövetkező változás visszahat az összes többire. Akár a fiziológiában, akár a gondolatokban bekövetkező változás megváltoztatja az érzelmi állapotot.

Némely térkép nem tudatosul bennünk. A tudattalanunkban bölcsesség vár addig a pillanatig, amíg eléggé fontossá vagy szükségessé válik, hogy megismerjük a tartalmát. Ilyenkor megfelelő módon kezelve a tudattalant, megnyílik számunkra és szövetségessé válik. A tudattalan bölcsességünk karöltve működik a tudatos elmével és soha nem rosszindulatú. Az viszont előfordulhat, hogy szándékok láncolatának feltárásán keresztül értjük meg azokat a reakcióit, melyekről kezdetben rosszindulatot feltételeztünk.

Az alkotott élmények épp úgy befolyásolnak, mint a megtörténtek. Az emberi idegrendszer nem tud különbséget tenni kitalált, (alkotott) és megtörtént esemény között. Az objektív észlelésekről pontosan olyan belső reprezentációkat készít, mint a kitalált észlelésekről. A citromot akár megkóstoljuk, akár elképzeljük fokozódik a nyálelválasztásunk.

Minden viselkedés, minden élmény hasznos valamire. A viselkedés, reakció, csak összefüggéseiben értelmezhető. Ami egy környezetben gátló viselkedés, egy másikban erőforrásként jelenhet meg. Sok esetben a belső élményszerkezet átalakításánál, pontosan olyan, más környezetben meglévő elemeket használunk föl, amik a saját környezetükben nem tűnnek túl értékes dolognak, netán erőforrásnak (pl. egy cirkuszi zene, amivel gyermekkorunkban találkoztunk, felnőttként nagyszerűen használható egy kellemetlen élmény aláfestő zenéjeként az élmény kellemetlenségének átalakítására).

Nincs kudarc, csak visszajelzés. Minden fölhasználható arra, hogy közelebb jussunk a célunkhoz. Ha nem megy az eredetileg elképzelt módon, gyakoroljuk a rugalmasság erényét és próbáljuk máshogy.

A változékonyság lényeges. Mindig a legrugalmasabb, legtöbb féle viselkedésre képes elem irányítja a rendszert. Minél rugalmasabbak vagyunk, annál biztosabb, hogy addig tudjuk módosítani a viselkedésünket, amíg el nem érjük a kívánt hatást.

Minél több választási lehetőségünk van annál jobb. A legjobb térképek nem valódibbak a többinél, hanem gazdagabbak.

Mindig a legjobbat választjuk. Hisz minden választásunk abban a pillanatban a legjobb. Ha használjuk a rugalmasság szabályát, akkor legközelebb még jobban tudunk választani, hiszen nagyobb „menüsort” tud felmutatni a „térképünk”.

Az emberek tökéletesen „működnek”. Minden viselkedésnek belső szerkezete van, mely következetesen eredményezi azt a cselekvést. A viselkedés akkor fog megváltozni, amikor megváltozik a szerkezet is.

A feladatok alkotóelemeikre bonthatók. Ebből következően bármit megtehetünk, ha megfelelően kis lépésekre bontjuk.

Az emberben megvan minden, amire szüksége van. Ha úgy gondolja nincs meg, az azt jelenti, hogy még nem szabadította fel a benne szunnyadó potenciált. Így hát a változáshoz szüksége erőforrások mindenkiben készen megtalálhatók. Amennyiben másik receptjeit is meg kívánjuk kóstolni, akkor a modellezés gyakorlása révén növelhetjük belső erőforrásainkat. Nincsenek tehetetlen emberek, tehetetlen tudatállapotok vannak!

A viselkedés jó szándékú, még a gondot okozó is. Gondoljuk arra, hogy tökéletesen működünk és arra is, hogy mindig a legjobbat választjuk, amire csak képesek vagyunk. Ennek függvényében, ha a viselkedés eredeti, jó szándékával foglalkozunk, könnyebben és ökologikusabban meg tudjuk változtatni azt, ami eddig gondot okozott.

Az ember nem azonos a viselkedésével. Ha egy embernek lehetősége van egy jobb magatartási formát választani, amellyel szintén eléri a szándékát, azt fogja választani.

Mindig kapcsolatban vagyunk. Senki sem elszigetelten létezik, már a gondolatainkkal is hatunk egymásra. Folyamatosan jelzéseket adunk és kapunk.

A kommunikáció azt jelenti, amit eredményezett. Ha mást akarunk, akkor más módon kell próbálkoznunk, hogy elérjük a vágyott hatást, gondoljunk a rugalmassággal kapcsolatos feltevésre.

A pozitív változás mindig a hozzáadásból (választás, erőforrás, észlelés, stb.) és nem az elvételből (kiirtás, megszabadulás, stb.) ered. A meglevő hátráltató minták valódi szándékainak megértése és méltánylása révén mély létállapotok tudják átitatni egész lényünket.

 

Mentális térkép és a terület kapcsolata: Az emberek nem a valóságra reagálnak, hanem a valóságról kialakított képre. Az objektív valóságról az észlelés folyamatában mindenki kialakít magának egy saját belső, szubjektív valóságot. Az, hogy egyáltalán mit tudunk észlelni, erőteljesen függ a már benn levő „tartalmaktól”: hitektől, meggyőződésektől, feltevésektől. Az ember ezen a szubjektív valóságon belül mozog, arra reagál amit belül észlel (és ennek gyakran nem sok köze van az objektív észleléshez). Sikeres kommunikáció csak akkor jöhet létre, ha a felek szubjektív valóságai elkezdenek közelíteni egymáshoz. A sikeres élet egyik fontos feltétele, hogy az objektív és a szubjektív mind közelebb kerül egymáshoz és a szubjektív valóság határai rugalmasan elkezdenek tágulni.

Nyelvi modellek: Különbséget kell tennünk az élmény belső megtapasztalás és ezen megtapasztalás nyelvi megjelenése között. A belső tapasztalat annak minden belső velejárójával az élmény mélyszerkezete, a nyelvi megjelenés pedig az élmény felszíni szerkezete.  A mélyszerkezet és felszíni szerkezet között a torzítás, kihagyás, általánosítás következtében jelentős az eltérés.

Az NLP két alapvető nyelvi mintacsokrot különböztet meg.

Meta modell: Ez egy kérdés-gyűjtemény mely segít tisztázni mi maradt le a felszíni szerkezetből a közlés folyamán ami a mélyszerkezetben még megvan. Pl. Nem bírom ezt a stressz. – Mit nem bírsz pontosan? Mit jelent neked a stressz? Mi történt valójában, amit nem bírsz?

Milton modell: A modell Milton H. Erickson hipnoterapeuta után kapta elnevezését. A miltoni nyelvi minták célja, hogy a mélyszerkezetbe juttassanak be információkat, amelyeket mindenki a saját szubjektív valóságának megfelelően fog kitölteni. Pl. a Macidat vagy a nyuszidat kéred az elalváshoz?

Reprezentációs folyamat: A külső valóságról létrehozott belső megjelenítésünket reprezentációs folyamatnak nevezzük. A reprezentációs élmény az összetett VAKOG-transz élmény (Vizuális: látás, Akusztikus: hallás, Kinesztetikus: érzés, Olfarktrikus: szaglás, Gusztatív: ízlelés). A Vakog elmei a modalitások. A modalitások finom minőségeit pedig szubmodalitásoknak hívja az NLP. Mindenki egyedi összetételű VAKOG transzokban raktározza élményeit. Ugyanakkor általában van egy fő befogadó csatornája az érzékelésre. Pl. inkább a hangokra figyel.

Az élmény belső szerkezete összetett. A felidézés során megjelennek a 1.)képek, hangok érzések (VAKOG) 2.)megjelennek a gondolatok,meggyőződések és 3.) megjelennek a testérzetek, fiziológiás jelek. Gyakorlatilag az élményszerkezet bármely elemén történő változtatás megváltoztatja az élményt magát. Az élményszerkezet bármely elemének megváltoztatása nagyszerűen használható a változások támogatására.

Állapotfiziológiák: A belső élményszerkezethez hozzátartoznak a megfigyelhető testi reakciók is. Az NLP legelterjedtebben megfigyelhető testi reakciónak a szemmozgásokat tekinti. A tévedés kizárása érdekében bárkivel is kezdünk munkába, meg kell győződnünk arról, hogy a belső állapotok milyen megfigyelhető fiziológiai jelekben köszönnek vissza az adott embernél. Az érzelmekhez jellemző fiziológiás reakciók társulnak, ezek ismerete az adott embernél szintén fontos.

Kapcsolat-követés-vezetés (Rapport-Pacing-Leading):  Magyar megfelelője a rokonszenvteremtésrapport(kapcsolatteremtés) folyamatában összhangot teremtünk a másik emberrel a fiziológia, az érzelmek, a gondolatok szintjén. Megkezdünk vele egy lassú táncot, melynek eredményeként a kommunikáció könnyűvé válik közöttünk. A peacing(követés) folyamat során követjük a másikat, tükrözzük és kalibráljuk őt, hogy szubjektív valóságáról minél több információt tudjunk szerezni, ekkor gyűjtjük be a változását elősegítő információkat a másik emberről. A leading (vezetés) folyamat során lassan elkezdjük a folyamatok alkalmazását a változások (a kívánt!!! változások) elősegítése érdekében.

„Terápiás” folyamat az NLP-ben: az NLP beavatkozás nem tekinthető ma terápiának, pszichoterápiás és jogi értelemben. Olyan értelemben használjuk a terápia kifejezést az NLP kapcsán, mint ahogy a kinezológia, légzésterápia, Bach virágterápia is használja. Az NLP beavatkozás kérőjét felfedezőnek, a folyamat irányítóját kalauznak nevezzük Az NLP által előidézett változási folyamatok:

  • rendkívül gyorsak tudnak lenni pl. fóbia gyógymódok, hat lépcsős átkeretezés, belső hangok átformálása, átrajzolás
  • és rendkívül mélyrehatóak tudnak lenni: pl. Mély belső Átalakulás, Énképes technikák, átvésés, én részekkel való munka.

Minden NLP változási folyamat legfontosabb kérdése az ökológia kérdése. Kívánatos-e a változás? Hasznos-e a változás? A következmények is kívánatosak? Tényleg ezt akarjuk? Amennyiben a tudatalatti bölcsességünk a változási folyamatban a kezét nyújtja, akkor szinte teljesen biztosak lehetünk abban, hogy tudatunk „vízbe merülő nagyobbik része” is támogatja változásunkat.

Rendszerszemlélet az NLP-ben: Az egész nagyobb, mint részeinek összege, ugyanakkor részei nélkül az egész nem tud tökéletesen vagy legalább kielégítően működni. Meghibásodás esetén egy kicsiny változással működőképessé tehető az egész vagy akár sokkal jobb állapotba is hozható, mint annak előtte. Ez a kicsiny beavatkozás az emelőhatás. Emelőhatás (pillangó effektus): maximális eredmény a lehető legkisebb erőfeszítéssel. Az NLP a rendszerelvű gondolkodást a szubjektív tapasztalatra alkalmazza, az ember belső rendszerére. A változás rendszer elvű megközelítése az NLP-ben: 1.megállapítjuk a probléma szerkezetét 2. megállapítjuk, mi tartja fenn a problémát 3. megállapítjuk az emelőhatás érvényesülési pontját 4.megvizsgáljuk az ökologikusságot 4. alkalmazzuk az emelőhatást 5. ha körültekintően állapítottuk meg az ökológiai szempontokat bekövetkezik a javulás, ha nem újabb problémák keletkeznek.

Az NLP története - előfutárok

Az NLP nem a semmiből bukkant elő. Megvan saját elő-történelme.

William James: Amerikai filozófus és pszichológus, aki a pragmatizmuselméletéről ismert. Ő beszélt először az idő szubjektív élményéről. Ezzel mintegy előfutára volt az NLP idővonalakra vonatkozó elméletének.

Konstruktivizmus: mintegy előfutára a „térkép-terület” illetve a belső reprezentációs folyamat NLPs elméletének. Annak lehetünk tudatában amit éppen érzékelünk, érzékelésünk pedig bizonyos korlátok között mozogva hozza létre a kinti világról a tapasztalatainkat. Mindenki térképet alkot a területről és mindenki számára a saját térképe jelenti a valóságot.

Alfred Korzybski: Létrehozta az általános szemantika tudományágát. Ő volt az első aki 1933-ban a Neuro-Lingvisztika kifejezést használta. Ő alkotta meg a térkép nem a táj kifejezést. A szavak csak a tapasztalat felszíni szerkezetét jelölik, ez pedig sokkal korlátoltabb, mint maga a tapasztalat.

George Lakoff és Mark Johnson: a szemantikát fejlesztették tovább. Bevezették a nyelv metaforákból áll elképzelést. Soha nem azt mondjuk el a dolgok pontosan mik, hanem azt tudjuk elmondani milyenek.

Carl Rogers: A személy-központú terápia megalkotója. A páciensei által használt nyelvezetet visszatükrözte nekik, így tette lehetővé a megnyílást a kapcsolódáson keresztül. Ez a fajta ítéletmentes figyelem és gondolkodás fontos alap bármely NLP eljárás alkalmazásakor.

Eric Berne: A tranzakció analízis (TA) megalkotója. Ő vezette be a személyiség részek elméletét munkásságában: eltérően gondolkodó, reagáló, döntő személyiségrészekből állunk. Ezt az elméletet nagymértékben használja az NLP.

Karl Pibram, George Miller, Eugene Gallanter: 1960-ban vezették be a TOTEmodellt a köztudatba. A modell alapvetése: céljaink elérése érdekében mindenképpen reagálunk és cselekszünk a visszacsatolás és az előrecsatolás elveit felhasználva.  A TOTE modellt ma is használja az NLP a stratégia alkotás során.

George Miller: ő vezette be azt a gondolatot, hogy egy időben csak hét plusz mínusz két információegységet tudunk kezelni.

Gregory Bateson: a többszörös perspektívákról, a kibernetikai ismeretelméletről és a antropológiai bölcsességről szóló írásai adják az NLP intellektuális alapját. A Watzlawick-kal közösen kidolgozott rövid terápiás szemléletük is megjelenik az NLP terápiákban.

Virginia Satir: 1951-ben ő volt az egyike azon első terapeutáknak akik egész családokkal kezdtek el foglalkozni. Munkája során messzemenően alkalmazta az egyén rendszerbe ágyazottságának elméletét. Használta a személyiséget alkotó részek modelljét, a meta kérdéseket, valamint a reprezentációs rendszereket is.  Az NLP meta modellje Stair és Perls kérdéseinek rendszerbe foglalásával jött létre.

Fritz Perls: A Gestalt terápia atyja. Ő volt az egyik első terapeuta aki munkája során alkalmazta a reprezentációs rendszereket (VAKOG). Használta aszemélyiség részek integrációját is mindennapi munkájában. Az ő alapgondolata továbbvonul az NLP-ben is: a terápiának nem csak az alkalmazkodást kell elősegíteni, hanem a személyes fejlődést is támogatnia kell, valamint elő kell segítenie  az elme meg az érzelmek összehangolását.

Milton H: EricksonHipnoterapeutaként dolgozott.  A transz kiváltását célzó nyelvi mintáit két könyvben is tárgyalja Bandler és Grinder. Róla kapta a Milton modell a nevét. Az ő terápiás stílusát ma ericksoni hipnózisként tanítják.

Az NLP története - Bandler és Grinder közös munkája

1974-ben Grinder és Bandler elhatározta, hogy modellt készít a  transzformációs nyelvtani elméletekből és olyan hatékony terapeuták nyelvi mintáiból mint Fritz Perls (Gestalt terápia), Virginia Satir (családterápia) Milton H. Erickson (hipnoterpeuta). Kutatásuk alapja az a kérdés volt, hogy vajon mi teszi olyan kiemelkedően hatékonnyá ezen terapeuták munkáját?

A nyelvi mintákon túl, a videofelvételek alapján, a terapeuták viselkedési mintáit is modellezték. Gyakorlati csoportokat szerveztek ahol az új mintákat tesztelték azon keresztül, hogy mennyire taníthatók.  A csoportnak olyan jeles diákok és pszichoterapeuták voltak a tagjai, mint Robert Dilts, Lesli Cameron-Bandler, Judit DeLozier, Sephen Gilligan, David Gordon.

Ezen elemző munkák és csoportok gyümölcseként születtek meg a következő kötetek:

A csoda szerkezete I. és II. (1975 és 1976)

Milton H. Erickson hipnotikus módszereinek mintái I. és II. (1975, 1977)

A család segítségével történő változás (1976)

A békából királyfi (1979)

Grinder és Bandler közös munkája 1980-ban ért véget. Innentől kezdve többen a csoportból saját NLP irányvonalukat kezdték el fejleszteni. 

Az NLP története - Új utak

New Code NLP: 1982 és 1987 között John Grinder és  Judith DeLozier (Gregory Bateson) közösen kifejlesztették a New Code NLP-t. Bemutattak egy keretet mely megmagyarázza a belső ökológia és a tudattalan együttműködését. Az új modell ilyen belső ökológiára vonatkozó kérdéseket vet fel: Mi a változás kívánt hatása? Milyen hatásai lehetnek a változásnak, és ezek kívánatosak e? A változás ezek figyelembevételével is jó ötlet?

Munkájukat a Turtles All the Way Down: Prerequisites to Personal Genius (Teknősök végig az úton: az egyéni zsenialitás feltételei) , című művükben közölték 1987-ben.


Ez után Grinder és Carmen Bostic St. Clair továbbfejlesztette a New Cod-ot. 2001-ben Grinder és St. Clair megjelentették a Suttogás a szélben című kötetet. A kötetben javaslatok vannak arra nézve hogyan fejleszt minket az NLP a gyakorlatban. A kötetből fordítások a www.newcode.hu oldalon olvashatók regisztráció után.

Design Human EngineeringTM (Emberi minta technikák): Richard Bandler védjegyezett eljárása; Az program kifejlesztése során a zsenik működési mechanizmusait kutatta. A DHE néhány alapkérdése:

Mi a különbség a valaha volt legjobb érzés és a szervezet által előállítható legjobb érzés között?

Hányszor kontrolláljuk az érzéseinket, az intenzitásukat, az időtartamukat?

Mekkora a felfedezés öröme?  Mi különbözteti meg a megértést és a cselekvést? Milyen a belső feldolgozásunk menete?

Itt talál több információt angol nyelven: http://www.designhumanengineering.com/

Neuro-Hypnotic Repatterning TM:(Neurohipnotikus újramintázás): Richard Bandler védjegyezett eljárása és egyben legújabb fejlesztése, az NLP és a DHE csúcsaként definiálják. A módszer alapvetően a saját érzések felismerésére és irányítására, bármely saját állapot elérésére tanítja az érdeklődőket.

Itt talál több információt angol nyelven http://www.neurohypnoticrepatterning.com/

Dancing S.C.O.R.E. és Somatic Syntax: Az első eljárás Judit DeLozier által kifejlesztetttechnika, mely a mozgás és a tánc használatát az NLP technikák elsődleges eszközeként léptette elő. A második eljárás DeLozier és Dilts közös munkája. Mindkét eljárásban a test mozgatása során kialakult a tudatban és az izmokban egyaránt tárolt érzelmi állapotokkal dolgoznak.

Core Transformation: Az NLP kifejezetten spirituális irányzata, mely itthon Mély Belső Átalakulás néven vált ismertté. A módszer kifejlesztője Connirae Andreas és Tamara Andreas. A módszer lényege, hogy nem kedvelt tulajdonságaink, reakcióink, viselkedési mintáink, testi tüneteink vagy testi állapotaink révén igazán mély állapotokhoz, forráslény mivoltunkhoz férünk hozzá. A hozzáférés kulcsa annak a megtalálása, mi a legmagasabb szintű szándéka, célja annak a problémának („résznek”) mely megkeserítette életünket. A CT erőteljesen támogatja a személyiség integrációs folyamatait különös tekintettel az „árnyéknak” tekintett én-részekre. Nagy ajándék egy teljesebb személyiségszerkezet, és ezen keresztül egy magasabb életminőség megtapasztalásának elősegítésére.

Itt láthat egy angol nyelvű bemutató videót Tamara Andreassal a módszer egyik kifejlesztőjével:


 

Itt találja a módszer angol nyelvű honlapját: http://coretransformation.org/

Self-Concept: Steven Andreas által kifejlesztett módszer, mely itthon Énképként vált ismertté. Olyan, a belső reprezentációs folyamat szerkezeteinek feltérképezésére irányuló módszertan, melynek segítségével identitásunk szerkezetét meghatározó képességek, készségek, meggyőződések deríthetők fel és alakíthatók át vagy alakíthatók ki. A módszer segítségével gyors és alapvető változások érhetők el az identitásban, a magunkról kialakított képben.

 

Amennyiben bővebben érdekli az NLP itt találja magyar nyelven is olvasható könyvek listáját. 

 

 

NLP könyvek magyarul

Richard Bandler:  Elmés változások ÉS Élj úgy, ahogy szeretnél!

Richard Bandler, John La Valle:  Meggyőzéstechnika

Richard Bandler-John Grinder:  Békából királyfi

Diana Beave:  Kényelmes tanulás NLP-vel

Cora Besser-Sigmund:  Féltékenység nélkül. NLP a lelkierő program

Klaus Birker-Barbara Schott: Magabiztos fellépés, meggyőző eladás. NLP retorika tréning ÉS Belső energiaforrások

Walter Lübeck: A spirituális NLP kézikönyve

Joseph O’Connor: NLP kézikönyv 

Joseph O’Connor – Ian McDermott: A rendszerelvű gondolkodás művészete ÉS Az NLP és az egészség 

Joseph O’Connor – John Seymour: NLP ÉS NLP trénereknek 

Joseph O’Connor – Andrea Lages: NLP tréning 

Robin Prior – Joseph O’Connor: NLP és párkapcsolat 

Connirae Andreas – Tamara Andreas: Mély Belső Átalakulás 

Steven Andreas: Énkép 

Steven Andreas – Charles Faulkner: A változás te magad légy 

Jay Haley: A rendkívüli Milton H. Erickson 

Anthony Robbins: Határtalan siker;  Ébreszd fel a benned szunnyadó óriást!; Egy barát üzenete